Nem, nem hatalmas édességkupacokról lesz szó és még csak nem is ember alkotta képződményekről. A Bohol szigeten lévő Csokoládé dombokat a természet hozta létre. A különleges hely az emberek fantáziáját is megmozgatta, ezért legendák születtek róla.
A Csokoládé dombok a Fülöp-szigetekhez tartozó Bohol szigeten találhatók. Ez a 30 és 100 méter közötti, 1260 darab (más források szerint 1776) mészkőképződmény, egy több mint 50 km2-es területen helyezkedik el. A dombokat csak fű borítja, melyek az esős évszakban zöldben pompáznak, a februártól májusig tartó száraz időszakban pedig csokoládébarna színűek (a név is innen ered).
Több elképzelés is van arról, hogyan jöhettek létre. Lehet, hogy korallzátonyok maradványai, vagy tenger alatti vulkánkitörések során keletkeztek. A tudósok szerint még az is elképzelhető, hogy az esőzések formálták ilyenné több millió év alatt.
Természetesen nem maradhattak el a szigetlakók eredettörténetei sem. Az egyik legenda szerint két óriás összeveszett és szikladarabokkal dobálták egymást, miután a harc véget ért, a kövek ott maradtak. A másik monda úgy szól, hogy Argo, az óriás, beleszeretett egy lányba, aki nem sokkal később meghalt. Argo nagyon szomorú lett, hatalmas könnycseppeket hullajtott a földre, melyek kővé váltak.
A sziget másik érdekessége a koboldmaki. A koboldmaki 1990-ben még veszélyeztetett volt, jelenleg a mérsékelten fenyegetett kategóriába tartozik, a szigeten rezervátumban él. Apró, 8-16 cm magas, majom-félmajomszerű élőlény. Hatalmas szemeit éjszakai életmódjának köszönheti, rovarokkal, valamint kisebb gyíkokkal, madarakkal táplálkozik. A koboldmaki nem csak az erdőirtások miatt van nehéz helyzetben, hanem a szuicid hajlama miatt is. Gyakran stressz hatására öngyilkos lesz, nem eszik, nem iszik, vagy kárt tesz magában. Fontos, hogy a turisták ne simogassák, valamint fényképezés közben ne használjanak vakut, mert ettől depressziós lesz, ami szintén végzetes lehet számára.