Érdekes planétánk

120 évvel ezelőtt újjáéledt egy régi görög tradíció, 1896 áprilisában, olimpiát rendeztek Athénban. Bár ez az olimpia – a mostaniakhoz képest – még gyerekcipőben járt, valamint szokatlan körülményekben sem volt hiány, mégis fontos állomás volt a sport történetében. Az eseményen hazánk is részt vett, itt lett olimpiai bajnok Hajós Alfréd.

1.1500 év szünet

Az első újkori olimpiát, több mint 1500 év szünet után, 1896. április 6 és 15 között rendezték meg Athénban. Az ókori játékokat I. Theodosius római császár tiltotta be 393-ban.

2. Majdnem Budapest rendezte

Mivel Görögország anyagi nehézségekkel küzdött, még az is felmerült, hogy a Millenniumra készülő Budapesten kerüljön sor a játékokra, de ez azért nem történt meg, mert a görögök, Georgiosz Averoff, milliomos kereskedő támogatásának köszönhetően, időben elkészültek.

3. Ausztria és Magyarország

14 nemzet 241 sportolója vett részt a rendezvényen. Ausztria és Magyarország, bár monarchiát alkottak, külön-külön indultak.

4. Az érmek

Csak az első két helyezettet díjazták, ekkor még nem volt aranyérem, így a bajnokok ezüstérmet, a másodikként célba érők bronzérmet kaptak.

5. Az első győztes

Az 1896-os olimpia legelső számának, a hármasugrásnak a győztese, az amerikai James B. Connolly volt, aki később Puliczer – díjas író lett.

6. A legsikeresebb versenyző

Az 1896-os olimpia legsikeresebb versenyzőjét Carl Schumannak hívták, tornában és birkózásban első, súlyemelésben pedig harmadik lett.

7. Büszkeségünk: Hajós Alfréd

Magyarország első olimpiai bajnoka Hajós Alfréd volt, aki a 100 és 1200 méteres gyorsúszásban aratott diadalt. 1896 áprilisában, a szokatlanul hideg időjárás, komoly nehézségeket okozott a versenyzőknek. A feladat Hajós számára is embert próbáló volt, mivel a távokat a hullámzó, 10-12 fokos tengervízben kellett megtenni. Az olimpia után tornázott, atletizált, 1901-ben és 1902-ben pedig magyar futball bajnok lett és a válogatottban is szerepelt. Volt focibíró és szövetségi kapitány is. Tanulmányai végeztével sikeres építész vált belőle. Ő tervezte a margitszigeti fedett Sportuszodát, a debreceni Aranybika Szállodát, a győri versenyuszodát, valamint részt vett a Vajdahunyadvár és a Tőzsdepalota felújításában is.

8. Turistából bajnok

 John Pius Boland, épp turistaként tartózkodott Athénban, amikor megtudta, hogy olimpiát rendeznek. Benevezett és egyéniben majd párosban is teniszbajnok lett. Boland később, 1900 és 1918 között ír nacionalista képviselő lett.

9. A maratoni futás

Georgiosz Averoff, az 1896-os olimpia támogatója, érdekes felajánlást tett. Megígérte, ha görög versenyző lesz az első a maratoni futáson, a győztes elveheti lányát és egymillió drachma hozományt is kap hozzá. A maratont végül valóban görög nyerte, de Luisz Szpiridon már házas volt, így a frigy nem valósult meg.

10. Görög álmok

Az első olimpia után, a görögök azt szerették volna, hogy ezentúl a játékokat csak Görögországban rendezzék meg, de a Nemzetközi Olimpiai Bizottság úgy döntött, hogy mindig más ország adjon otthont ezeknek a sporteseményeknek. Athén 108 év múlva, 2004-ben kapott újra lehetőséget.

Az állatok sokszor a figyelmünk középpontjába kerülnek, szerethetőek és gyakran meglepő dolgokra képesek. Manapság persze a média is felkelti az érdeklődésünket irántuk, így még az is megtörténhet, hogy egy kancsal oposszum több követőt szerez a Facebookon, mint a német kancellár.

1. Kincsem, a csodakanca

Kincsem, minden idők legsikeresebb magyar lova volt. 54 versenyen vett részt és az összesen nyert. Leginkább Magyarországon, Ausztriában, Németországban, Angliában és Franciaországban aratta diadalait. Kincsemnek akadtak sztárallűrjei is. Nem fogadott el akármilyen ivóvizet és egyetlen megmérettetésére sem indult el, ha nem volt a közelében legjobb barátnője, Csalogány, a fekete-fehér nőstény macska. Kincsem hat éves kora után már nem állt rajthoz, mivel lábai már nem voltak egészségesek. A csodakanca ezután öt csikót ellett, közülük Budagyöngye és Ollyan Nincs (valamint Kincsem későbbi leszármazottai közül sokan) remek eredményeket értek el a versenypályákon.

Az ember kíváncsi és érdeklődő lény, szeretné feltérképezni környezetét, rájönni miképp működik a világ. Időnként ritka, különös dolgokra bukkan. Íme néhány hihetetlen jelenség, melyek némelyike még mindig rejtély számunkra.

1. Szétnyíló tenger Dél-Koreában

Dél-Koreában egy elképesztően furcsa természeti jelenségre lehetnek figyelmesek az ott élők és az odalátogatók. Évente kétszer (valamikor április és június között), a Csindo és a Modo sziget között szétnyílik a tenger egy órára (2,8 - 2,9 km hosszúságban és 10 - 40 m szélességben). A modern kori "Mózes csoda" az apályok és dagályok által bekövetkező tengerszint-változásoknak köszönhető. Ilyenkor a helyiek fesztivált rendeznek, néptáncokat, sámántáncokat, népdalokat adnak elő. A szokatlan látványosság 1975-ben vált ismertté a világ számára, amikor Pierre Randi, Dél-Korea franciaországi nagykövete, beszámolt róla egy francia lapban.

2. Kalachi, az alvó falu

Egy kazah faluban, Kalachiban, évek óta egy különös, álomkór-szerű betegség terjed. Az érintettek szédülésre, hányingerre panaszkodnak és van, hogy napokig alszanak. Időnként amnézia és hallucináció is jelentkezik náluk. A szakemberek értetlenül állnak az eset előtt, ugyanis nem tudják, mi állhat a betegség hátterében. Szerintük a tüneteket nem okozhatja se baktérium, se vírus és már azt sem tartják valószínűnek, hogy a közeli uránbánya fertőzte meg a földet vagy a vizet. Felvetődött a tömegpszichózis és szénmonoxid-mérgezés lehetősége is, de ezekre sincs egyértelmű bizonyíték. A lakosság több mint fele már elhagyta a települést.