120 évvel ezelőtt újjáéledt egy régi görög tradíció, 1896 áprilisában, olimpiát rendeztek Athénban. Bár ez az olimpia – a mostaniakhoz képest – még gyerekcipőben járt, valamint szokatlan körülményekben sem volt hiány, mégis fontos állomás volt a sport történetében. Az eseményen hazánk is részt vett, itt lett olimpiai bajnok Hajós Alfréd.
1.1500 év szünet
Az első újkori olimpiát, több mint 1500 év szünet után, 1896. április 6 és 15 között rendezték meg Athénban. Az ókori játékokat I. Theodosius római császár tiltotta be 393-ban.
2. Majdnem Budapest rendezte
Mivel Görögország anyagi nehézségekkel küzdött, még az is felmerült, hogy a Millenniumra készülő Budapesten kerüljön sor a játékokra, de ez azért nem történt meg, mert a görögök, Georgiosz Averoff, milliomos kereskedő támogatásának köszönhetően, időben elkészültek.
3. Ausztria és Magyarország
14 nemzet 241 sportolója vett részt a rendezvényen. Ausztria és Magyarország, bár monarchiát alkottak, külön-külön indultak.
4. Az érmek
Csak az első két helyezettet díjazták, ekkor még nem volt aranyérem, így a bajnokok ezüstérmet, a másodikként célba érők bronzérmet kaptak.
5. Az első győztes
Az 1896-os olimpia legelső számának, a hármasugrásnak a győztese, az amerikai James B. Connolly volt, aki később Puliczer – díjas író lett.
6. A legsikeresebb versenyző
Az 1896-os olimpia legsikeresebb versenyzőjét Carl Schumannak hívták, tornában és birkózásban első, súlyemelésben pedig harmadik lett.
7. Büszkeségünk: Hajós Alfréd
Magyarország első olimpiai bajnoka Hajós Alfréd volt, aki a 100 és 1200 méteres gyorsúszásban aratott diadalt. 1896 áprilisában, a szokatlanul hideg időjárás, komoly nehézségeket okozott a versenyzőknek. A feladat Hajós számára is embert próbáló volt, mivel a távokat a hullámzó, 10-12 fokos tengervízben kellett megtenni. Az olimpia után tornázott, atletizált, 1901-ben és 1902-ben pedig magyar futball bajnok lett és a válogatottban is szerepelt. Volt focibíró és szövetségi kapitány is. Tanulmányai végeztével sikeres építész vált belőle. Ő tervezte a margitszigeti fedett Sportuszodát, a debreceni Aranybika Szállodát, a győri versenyuszodát, valamint részt vett a Vajdahunyadvár és a Tőzsdepalota felújításában is.
8. Turistából bajnok
John Pius Boland, épp turistaként tartózkodott Athénban, amikor megtudta, hogy olimpiát rendeznek. Benevezett és egyéniben majd párosban is teniszbajnok lett. Boland később, 1900 és 1918 között ír nacionalista képviselő lett.
9. A maratoni futás
Georgiosz Averoff, az 1896-os olimpia támogatója, érdekes felajánlást tett. Megígérte, ha görög versenyző lesz az első a maratoni futáson, a győztes elveheti lányát és egymillió drachma hozományt is kap hozzá. A maratont végül valóban görög nyerte, de Luisz Szpiridon már házas volt, így a frigy nem valósult meg.
10. Görög álmok
Az első olimpia után, a görögök azt szerették volna, hogy ezentúl a játékokat csak Görögországban rendezzék meg, de a Nemzetközi Olimpiai Bizottság úgy döntött, hogy mindig más ország adjon otthont ezeknek a sporteseményeknek. Athén 108 év múlva, 2004-ben kapott újra lehetőséget.